Bt tagok felelőssége

Felmerült egy ilyen kérdés:
„Évek óta veszteségesen működő betéti társaság kültagja vagyok. A cégnek köztartozása van. Ha a cég vagyona nem elég a köztartozás kiegyenlítéséhez, akkor nekem milyen felelősségem van?  Én 20 %-ban vagyok részese a cégnek.  Engem, mint Bt. kültagot elővehet-e az APEH, ha a cég vagyona, illetve a beltag vagyona sem elegendő a tartozás kiegyenlítéséhez. Mivel kell számolnom. Lépjek ki a kültagságból? Ennek milyen következményei lehetnek rám és beltagra nézve?”

Igazából a kérdező helyzete egyáltalán nem olyan tragikus, mint ahogy azt felteszi.  De csak azért, mert ő a kültag.  A Bt. kültagnak az égadta világon semmilyen felelőssége nincs a Bt tartozásaiért - azon kívűl, hogy az alapításkor betett  20%-os részesedését feltehetően már elvesztette, mert egy ilyen vagyoni, pénzügyi helyzetben levő társaság – az eddigi működése alapján - azt nem fogja tudni  visszahozni. Nem a vagyoni felelőssége miatt, de azért annak lenne jelentősége, hogy a kültagságát is megszüntesse, mégpedig  azért, hogy ne legyen tag sem olyan bt-ben, amelynek ilyen jelentős köztartozása van. Vannak olyan tényállások – ezek elsősorban a szó szerinti kriminális ügyek – ahol valamelyik hatóság megkérdezheti, hogy ugyan már, milyen taggyűlés
működött itt, és abban mi volt a kültag szerepe. De ha csak annyi a tényállás, hogy APEH tartozása van a Bt-nak, ez  nem vet fel semmilyen kültagi felelősséget.

A vagyoni és jogi felelősség alapvetően a beltagé. Aki ellátja a cég képviseletét, és mindezért személyesen felelős. Ezen túlmenően a Bt. tartozásaiért még a magánvagyonával is felel.

Ezért megfontolandó Bt. alapítása, illetve a működő bt-k átalakítása kft-vé. Ma már 500 ezer forint törzstőkével megalakítható egy kft – amelyben mindenki ugymond kültag, tehát nem felel a magánvagyonával a társaság tartozásaiért.