JÁRULÉKOK

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetésének mi az alapja?
A főfoglalkozású kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér alapulvételével fizet járulékokat, azonban ha a vállalkozói kivétje, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem meghaladja a minimálbért, akkor az egyéni vállalkozó a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat a kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem (tehát a magasabb összeg) után fizeti meg.
[Tbj. 29. § (7) bekezdés]  
.................................................................................................................
Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak 2009-ben a nyugdíjas egyéni vállalkozónak?
A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, aki havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapját képező jövedelem. Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.
[Tbj. 37. §]
................................................................................................................
Hogyan lehet leellenőrizni, hogy a foglalkoztató bejelentette-e a dolgozót,
és fizeti-e a járulékokat?
A foglalkoztató a biztosított kérésére 3 munkanapon belül köteles a biztosítotti bejelentésről igazolást kiadni.
A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási járulékról és nyugdíjjárulékról, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett járulékokról.
Amennyiben a magánszemély az okmányirodánál regisztráltatja magát, az ebev portálon keresztül tudja leellenőrizni, hogy a munkáltató milyen adatokat adott be róla.
[Tbj. 44. § (5) bekezdés, Tbj. 50. § (6) bekezdés]
.......................................................................................................

Megbízási jogviszonyban álló személy után kell-e fizetni munkaadói és munkavállalói járulékot?
A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével köteles fizetni a munkaadói járulékot,a munkavállaló pedig az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével fizeti meg a munkavállalói járulékot.
Tehát a munkaadói és munkavállalói járulékot kizárólag munkaviszony esetén kell megfizetni, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például: megbízás) nem áll fenn ilyen fizetési kötelezettség.,
.......................................................................................................
Munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy után milyen járulékokat kell megfizetni?
A nyugdíjas foglalkoztatott után a foglalkoztató 29% társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjas pedig 9,5% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet.
........................................................................................................