Nem egyértelmű a vállalkozói járulékalap

A cég hétfői közleménye emlékeztet, hogy a "tevékenységre jellemző kereset" a törvény magyarázata szerint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást jelent, ugyanakkor egy adott tevékenység piaci értéke területenként vagy például a szezonális ágazatokban időben eltérő lehet. További bizonytalanságot jelent az is, hogy a gyakorlatban a vegyes - több besorolású - szolgáltatás a jellemző, és ezek jövedelmezősége akár jelentős mértékben is eltérhet egymástól, s mindezekre a törvény nincs figyelemmel.

Kérdéses az is, hogy milyen adatbázis és módszertan alapján határozzák meg januártól a tevékenységre jellemző keresetet, a parlamentnek korábban benyújtott törvényjavaslat szövege ugyanis tartalmazta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatbázisára való utalást, ez azonban a zárószavazáson elfogadott törvényből kimaradt.

A januártól hatályos módosítások az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) fizető egyéni vállalkozók mellett valamennyi egyéni és társas vállalkozásra kiterjed majd.

A tanácsadó cég szerint a jogalkalmazás nehézkessé válása és a jogviták számának szaporodása várható, amennyiben egy újabb törvénymódosítással nem biztosítják, hogy a jogalkalmazók számára is egyértelműen követhető joggyakorlat alakuljon ki.

A vállalkozói járulékalap megállapítás jövőre érvénybe lépő új szabályai ellen több szakmai szervezet is tiltakozik. Az Adótanácsadók Egyesülete a múlt héten beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), mert a 2010-ben hatályba lépő adó-és járuléktörvények egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek tartja. Hasonló bejelentést tett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), továbbá a törvény megtámadását fontolgatja az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is.